A sejtelmes cím a sötét igazságot takarja. Az életembe újra visszatért a bizonytalánság. Szokták mondani, fejben dől el minden. Ha az elme nem tiszta nemlátod a célt sem, és a célhoz vezető utat is elhomályosítja egy győnyőrű ám annál gyilkosabb érzés...

Az utóbbi pár hétben minden a legjobb úton haladt. Kaja, edzés és lelkileg is ottvoltam. Most újra kigyulladt a piroslámpa. Megpróbálom legyőzni. Vannak még barátaim akik elkísérnek ezen az úton is. Egyre kevesebb. Egyvalami viszont nem változik, az a szarkavarás. Ez a tipikus magyar mentalitás. Eccer majd valaki elmagyarázhatná miért kell így viselkedni.   

Felmerült egy lehetőség, az edzőterem üzemeltetése. Amit megjósoltam bekövetkezett, csődbe mentek. Volt ennek persze más oka is a háttérben mint a már említett tipik magyar viselkedésből adódó, vendégelvándorlás. Nemlátok sajnos túl sok esélyt arra hogy beteljesedjen az álmom, sok a kérdőjel. Nálam okosabb emberek is aztmondják jól gondoljam ezt meg és számoljak mielőtt bármit is elhamarkodottan tennék.

Lassan elteszem magam a holnapi hátedzésre. Nem hiányzik nekem a teremváltás. Valahogy nem kedvelnek engem az emberek. Nagyképűnek mondanak. Lehet okot kellene már adnom rá...

Egy kép a jelenlegi formárol (köszönet Viktornak a képért)